MUNKÁCSY 175 ÉS CSONTVÁRY 100
1 nap legnevesebb magyar festőink nyomában Pécsett a Zsolnay Negyedben és a Csontváry múzeumban
Ludmann Mihály festő-művészettörténész vezetésével
175 esztendeje, 1844. február 20-án született a legegyetemesebb magyar művésznek tartott Munkácsy Mihály a kárpátaljai Munkácson. Munkácsy Mihály (1844-1900) a legnagyobb társadalmi elismerést aratta a magyar festők között Magyarországon és külföldön; a francia Becsületrend parancsnoka volt, műtermében arisztokraták, uralkodóházak tagjai, korának legnevesebb művészei fordultak meg. A legismertebb magyar festő itthon, és az öt legismertebb magyar festők egyike a világban.
100 esztendeje, 1919. július 20-án hunyt el Csontváry Kosztka Tivadar, a magyar festészet egyik legkülönösebb egyénisége. Csontváry egyetlen festészeti irányzathoz sem tartozott. Alkotásai egyediek, rendkívüliek, az emberi létezés kérdései, sorsának spirituális útjának bejárása. A belső és a külvilág ellentmondásai nőttek kozmikussá művészetében. Festészetét varázsos színvilág és ábrázolásmód, rejtett allegóriák, mágikus látásmód, valamint egyéni szimbólumteremtő erő jellemzi. Miközben a nagy motívumokat keresve bejárta egész Európát, s a mediterrán keletet, a turisztikailag érdekes helyeknek szinte enciklopédikus teljességét örökítette meg képein. Műveinek szokatlan és feltűnő, a színskála teljes palettáját felölelő színessége pedig az ő sajátos színelméletével, a napút-festészettel állt összefüggésben.
Művészeti utunkon Pécsre utazunk, ahol először a Zsolnay Kulturális Negyedben megrendezett Munkácsy kiállítást tekintjük meg Ludmann Mihály festő, művészettörténész vezetésével. A magyar festőzseni művei mellett az életét bemutató fotókat is láthatunk majd. Munkácsy festményei, több rajza, tanulmánya, vázlatai és az életét dokumentáló fotóanyag is szerepel a kiállításon, összesen 58 mű és mintegy 20 fotó. A kiállított gyűjtemény Pákh Imre magyar-amerikai műgyűjtő kollekciójának része, amely a ZSolnay Örökségkezelő Nkft. szerint a legnagyobb anyagi értéket képviselő Munkácsy-magángyűjtemény, egyben a legátfogóbb is, ugyanis Munkácsy életművének valamennyi szakaszából őriz festményeket. Szerepel köztük az Ásító inas (1896), amely a legismertebb magyar festmények egyike, a művész pályaívét követve megjelennek a bibliai témájú művek, a szalonzsánerek és a késői melankolikus tájképek is. A tárlat külön színfoltja a Munkácsyt megjelenítő, más ismert művészek – köztük Rippl-Rónai József, Hans Temple, Halmi Artúr, Pásztor János – által készített művek csoportja. További különlegesség, hogy három kép most először lesz látható –ezek közé tartozik Munkácsy Mihály Műteremben V. című képe, amely a festő „Műterem”- sorozatába illeszkedik. A kiállításon először lesz látható a Tanulmány az Éjszakai csavargók című kép és Halmi Artúr Munkácsy Mihály Párizsi műtermében című alkotása is. Ugyancsak debütál hat, korábban soha ki nem állított rajz, köztük egy rendkívül korai kompozíciós vázlat, egy késői önarckép, Liszt Ferenc arcképe és vázlatok a Golgotához. A bő másfél órás tárlatvezetés után egyénileg megtekinthetjük a Zsolnay negyed egyik legfontosabb elemét, a Gyugyi Gyűjteményt.
Dr. Gyugyi László műgyűjtő közel 700 kerámiatárgyból álló Zsolnay-gyűjteménye páratlan értéket képvisel, a gyár 40 évét felölelő (1870-1910) historikus és szecessziós korszakából származnak. Jellemzői, hogy minden forma-, motívum- és technikai színvariációból csak néhány darab készült, a Zsolnay manufaktúra legkiválóbb, világ- és nemzetközi kiállításokon is szerepelt alkotásai.
A Zsolnay negyedet elhagyva Pécs belvárosába érkezünk, ahol idegenvezetőnk egy rövid városnéző séta keretében bemutatja az óváros legfontosabb nevezetességeit, majd szabadidőnkben élvezhetjük az egyetemváros pezsgését.
Délután találkozó a Székesegyház előtt, és innét megyünk közösen a Csontváry Múzeumba.
A Csontváry Múzeum 1973-ban nyílt meg Pécsett, ez Csontváry legnagyobb gyűjteménye. A Csontváry-életmű kronológiailag és műfaji hovatartozás tekintetében egymástól jól elkülöníthető szakaszokra tagolható. Az első szakaszt tanulmányrajzok, portrék képviselik. A következő szakaszba az 1902-1903-ban festett alkotások sorolhatók, melyeket Jajcéban, Mosztárban, Castellamaréban továbbá Selmecbányán, Szigetváron és a Hortobágyon készültek. A "világ legnagyobb napút (plein air) festménye" található itt, a Baalbek, míg a Mária kútja Názáretben az egyéni stílus keresésének jegyében született. A Panaszfal bejáratánál Jeruzsálemben a csoportkép; a Nagy Tarpatak a Tátrában a tájkép műfaji konvencióit "fogalmazza" át remekművé. Ezek a művek sorra érett alkotások, főművek. Az életmű emblematikus összegzője a metaforikus önarcképnek is tekinthető Magányos Cédrus. Az 1909-ben festett Tengerparti sétalovaglás a bemutatott oeuvre legkésőbbre datált festménye. A tízes években készült szénrajzok, allegorikus jelenetek, kompozíciótervek és vázlatok az utolsó alkotói periódust jelzik.
Visszaérkezés Budapestre az esti órákban.
Időpont: szeptember 21. szombat
Találkozó: 06:40 Blaha Lujza tér Corvin áruház előtt, 07:00 Batthyány tér Vásárcsarnok előtti buszmegállónál
Indulás: Blaha Lujza térről 06:50,
Batthyányi térről: 07:10
Részvételi díj: 9.700 Ft/fő
A részvételi díj tartalmazza az autóbuszos utazást, a különleges idegenvezetést művészettörténésszel és a szervezés költségét.
A részvételi díjon felül kötelezően fizetendő költségek:
Fakultatív költségek:
