Lovas arisztokraták és a főúri lótenyésztés nyomában
Tematikus kirándulás a bajnai Sándor-Metternich kastélyban, Gyarmatpusztán a család sírkápolnájában, a híres Kocsimúzeumban és a Bábolnai Nemzeti Ménesbirtokon
A korabeli arisztokrácia lóval, lovakkal és lótenyésztéssel való kapcsolata mentén hívjuk Önöket szebbnél szebb helyekre a Dunántúlon. Ellátogatunk Bajnára, Sándor Móric gróf, az „Ördöglovas” gyönyörűen felújított kastélyába, majd megtekintjük a Sándor Metternich család sírkápolnáját a közeli Gyarmatpusztán. Ezt követően felkeressük azt az aprócska kis falut, ahol a világon először készült el a mai járműveink ősének is tekinthető (lovas)kocsi. Napunkat pedig a nagymúltú Bábolnai Nemzeti Ménesbirtokon zárjuk, ahol ismereteinket nemcsak az elmúlt korok lótenyésztésre vonatkozó szokásaival és történelmével, de a jelenlegi lovas szokások hagyományaival is bővítjük, és megcsodáljuk az itt tenyésztett csodálatos és méltóságteljes állatokat is.
Utunkat a reggel késői perceiben indítjuk a fővárosból. Első állomásunk a Gerecse-hegység keleti szélén, csodálatos útvonalon megközelíthető Bajna településen fekszik. Itt található a családtörténetet tekintve a XV. századig visszavezethető gróf Sándor-Metternich család közelmúltban méltó módon felújított, XVIII. századi kastélya. Leghíresebb tulajdonosa, Sándor Móric gróf, akit a lovak iránt érzett szenvedélyes kötődése miatt csak „Ördöglovas”-ként emlegettek. Ő bízta meg korának egyik leghíresebb építészét, Hild Józsefet az édesapja által épített kastély klasszicista stílusban való átépítésére. Ekkor újultak meg a belső terek is oly nagynevű művészek közreműködésével, mint Alessandro Sanquirico, a milanói Scala díszlettervezője. A festő az egyik termet etruszk stílusban rendezte be, és ehhez alkalmazkodott a bútorzat festett díszítése is. Egy másik terem a „scala raffaelesca” nevet kapta, mert falfestményei a híres olasz festő, Raffael képeinek mintájára készültek. A kastélyban helyi szakavatott vezető kalauzol el bennünket az épület- és a család történetének mélységeibe és magasságaiba, figyelemmel természetesen Sándor Móric gróf lovakhoz kötődő figyelemre méltó kapcsolatára. Móric gróf a véletlennek köszönhette, hogy bátyja halála után ő léphetett apja örökébe. Szinte mindent autodidakta módon sajátított el igen későn, 17 éves korától kezdődően, hiszen másodszülött fiúként nem taníttatták oly intenzitással, mint idősebb testvérét. Valószínűsíthetően ennek köszönhette zárkózott jellemét, mely később a lovak iránt érzett szenvedélyében nyilvánult meg. A lónak, a lóért, a lóval élt, mely kötődés később a vesztét is okozta a lovas tehetségéről messzeföldön híressé vált grófnak.
Az Ördöglovasnak még a temetése is emlékezetesre sikeredett, ugyanis a legenda szerint a gyászhintót húzó fekete telivérek amikor Bajnát érintve Gyarmatpusztai családi sírhely felé vették az irányt, megbokrosodva az árokba rohantak. A családi temetkezési helyet belülről is megtekintve, megemlékezünk a Sándor-család elhunytjairól, helyi vezetőnk által elmesélt történeteket hallgatva. A sírbolt közelében található a Sándor család vadászkastélya is, Sándor Móric szenvedélyes vadászként sok időt töltött az egykor külön fácános kerttel is rendelkező gyarmatpusztai kastélyban. A kastély jelenleg nem látogatható, de kívülről megtekintjük a gótizáló stílusú, sokszögletű épületet.
Rövid buszos utazás után érkezünk meg egy igazán különleges, aprócska településen megbúvó, de annál nagyobb jelentőséggel bíró tárlat színhelyére, Kocsra. Ezen a piciny nyugat-dunántúli településen készítették el a XV. században az első (lovas)kocsit. Természetesen az ökörrel vontatott, kifejezetten kényelmetlen, kis távolságok megtételére alkalmatlan szekér már ezt megelőzően is létezett. Mivel azonban ebben az időben a Bécs és Buda közötti közlekedési útvonal (melynek közelében Kocs település is található) egyre frekventáltabbá vált, különösen Mátyás király székhelyének Bécsbe való áthelyezését követően és a postakocsi-hálózat térhódításának köszönhetően, ezen a kistelepülésen született meg egy új közlekedési eszköz, a kocsi. Az angol coach, a szlovák koč távolsági buszt, a spanyol el coche autót, vagy a francia le cocher, kocsist jelentő szava mind a magyar Kocs településre utal. Helyi vezetőnk tolmácsolásában, a tárlat megtekintésével visszautazunk tehát az időben, és részesei lehetünk a közlekedéstörténet eme nagy jelentőségű változásának.
Kocs településtől szinte egy ugrásnyira található hazánk egyik napjainkban is aktívan működő ménesbirtoka, a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok. Helyi vezetőnk megismertet bennünket a ménesudvar működésével, az itt tenyésztett lófajták történetével, majd a ménestörténeti kiállításon kalauzol bennünket végig, hogy mélyreható ismeretanyagot szerezhessünk a bábolnai lótenyésztés múltjáról. Az 1700 években épült ménesudvar csodálatos kastélyépülete egészen a napóleoni háborúkig vezeti vissza figyelmünket az időben, majd a reformkort átható újjáépítési törekvéseknek köszönhetően szépen lassan visszaérkezünk a jelenbe, hiszen az épület ma is az ekkor átépített formájában, szép állapotban nyűgözi le látogatóját, melynek két oldalát a kanca-és ménistállók foglalják egységes keretbe. Kiemelkedő jelentőségű a több, mint két évszázada Bábolnán tenyésztett arab telivérek története. „Talán csak néhány kivételes ménes van világszerte, mely közel két évszázada hűséggel, szakértelemmel és a nemes tradíciók értékeivel ápolja, műveli és fejleszti az arab ló tenyésztését.” – írja Dr. Papócsi László, Bábolna néhai vezérigazgatója Dr. Hecker Walter: „A Bábolnai Arab Ménes története” című művének előszavában, majd így folytatja: „A Bábolnai Arab Ménes az emberiség és a lótenyésztés világkultúrájának egy ilyen különleges értékű történelmi színhelye. Az 1789-ben alapított császári és királyi Bábolnai Ménesben 1816-tól kezdve kizárólag csak arab mének fedeznek. A bábolnai arab lófajta születése tehát csak alig huszonhárom évvel fiatalabb az angol telivér alapításához (General Stud Book 1793.) képest. Történelmi léptekkel mérve is korszakalkotó esztendő volt az 1836. év, amikor a Shagya senior mén Bábolnán tenyésztésbe került.
Felejthetetlen kulturális, közlekedéstörténeti, és hazánk lovas múltjának- és jelenének élményeivel gazdagodva az esti órákban érkezünk vissza Budapestre.
Utazás kiemelt értékei:
Időpont: 2025. június 29. vasárnap
Utazás: autóbusszal
Találkozó: 08:30 Budapest, Batthyány tér
Indulás: 08:45 Batthyány tér
Egyéb felszállási lehetőségek:
08:45 - Budapest, Budaörsi út 112. Omv benzinkút (Sasadi útnál)
Részvételi díj: 15.900 Ft/fő
A részvételi díj tartalmazza:
A részvételi díjon felül kötelezően fizetendő opcionális költségek:
Belépők*:
*Több forrásból is igyekeztünk tájékozódni az egyes helyszínek belépődíja felől. Az alábbi árak mindezzel együtt is tájékoztató jellegűek, a belépőárak változhatnak!
A belépő árak tartalmazzák az előre foglalási díjakat és az idegenvezetők belépőinek költségét
A programjaink összeállításakor, tervezésekor igyekeztünk a legkörültekintőbben eljárni, figyelembe venni minden várható körülményt. Ettől függetlenül indokolt esetben a helyszínen, a programjaink sorrendje változhat.